Teljesen természetes, elemi ösztönünk, hogy védjük, ami a miénk. Riasztót szerelünk a lakásunkba, lakatot teszünk a bőröndünkre, ha utazunk, vagy épp időről-időre a zsebünkre tapintunk, ahol a pénztárcánkat tartjuk. Védjük, ami fizikailag a miénk.
Viszont manapság életünket már épp úgy az online térben is éljük. Mindennapjaink egyre nagyobb szelete kötődik a virtuális világhoz, nem is beszélve az interneten megosztott egyre több és több adatunkról. Ezeket a dolgok pedig épp olyan értékesek, így épp úgy pályázhatnak rá illetéktelenek, mint bárminkre, amit kézzelfoghatóan a miénk. A virtuális tulajdonunk védelme, vagyis a tudatos kibervédelmi gondolkodás mégsem vált egyelőre elemi ösztönünké.
Számunkra felhőszolgáltatóként kiemelten fontos, hogy ügyfeleinkben és követőinkben kialakuljon ez a gondolkodás. Ebben pedig az segít a legjobban, ha egyszerű, érthető, számukra is hasznos információkat kapnak arról, hogy akár otthoni, akár munkahelyi környezetüket biztonságosabbá tegyék, és úgy élvezhessék a gyorsan változó technológiai világ előnyeit, hogy ne kerüljenek veszélybe az egyre leleményesebb kiberbűnözőktől.
Épp ezért az a tervünk, hogy sorozatot indítunk itt a blogon, ahol könnyen érthető tanácsokat adunk a témában. A posztok megírásában a Nemzeti Kibervédelmi Intézet anyagai nyújtanak segítséget, első bejegyzésünk témája pedig jelenleg mi más lehetne, mint a nyaralás?!
Nyár van, tombol a hőség, aki csak teheti, menekül az irodából valamilyen vízpart irányába. Ilyenkor nem csak az emberek mennek nyaralni, hanem sok cég is takaréklángra kapcsol, akár napokra-hetekre be is zárja az irodát. A kibervédelemre viszont ilyenkor is figyelni kell!
Legyen szó akár egy épp nem üzemelő irodáról vagy egy üresen hagyott lakásról, a legnyilvánvalóbb kérdés, hogy szükség van-e aktív hálózatra. Eszközeink egy router vagy modem segítségével kapcsolódnak a hálózatra, támadások is csak akkor érhetik őket, ha ez a kapcsolat fennáll. Ha viszont használaton kívül erre nincs szükség, a legegyszerűbb megoldás sokszor az lehet, ha egyszerűen lekapcsoljuk őket, mielőtt elutaznánk.
Persze sok esetben – főleg egy fontos céges rendszereket futtató irodai gépnél, vagy egy okos otthonnál/irodánál – erre nincs lehetőség. Ilyenkor sem vagyunk tehetetlenek, a védekezéséhez pedig nagyon hasznos eszköz lehet a titkosítás.
A titkosítás nagyon leegyszerűsítve az a folyamat, amikor egy értelmezhető szöveget valamilyen kódolás segítségével értelmezhetetlenné alakítunk, hogy védjük annak tartalmát. Mint amikor gyerekként írtunk egy levelet, ahol a szavak első betűit összeolvasva állt össze a valódi üzenet.
Az elektronikus eszközök esetében a különbség annyi, hogy itt a kódolást és a dekódolást is az eszköz hajtja végre, egy algoritmus segítségével. Sokan viszont emiatt azt hiszik, ez ma már teljesen automatikus minden esetben. Ez egyáltalán nincs így.
A Windows gépek esetében például az adatok titkosítása nem alapbeállítás. Először azt kell ellenőriznünk, hogy rendszerünk egyáltalán alkalmas-e a beépített eszköztitkosító használatára. Ezt rendszergazdaként a rendszerinformáció menüben, az eszköz titkosításának támogatása pontban tudjuk ellenőrizni. Ha igen, a Start menü Gépház → Adatvédelem és biztonság → Eszköz titkosítása útvonalon tudjuk a titkosítást bekapcsolni.
Persze nem csak a rendszer beépített titkosító programja lehet segítségünkre. Windowson olyan alkalmazások, mint BitLocker vagy a VeraCrypt, Mac gépeken pedig a FileVault használatával is megvédhetjük az adatainkat.
A védelem nem csak az otthon hagyott eszközeink, hanem az utazására elvitt telefonok, laptopok esetében is fontos. Szerencsére az iOS vagy Android rendszert futtató telefonok esetében a titkosítás ma már tényleg alapértelmezett beállítás. Régebbi Android rendszereknél előfordulhat, hogy ezt (a Beállítások à Biztonság à Titkosítás és hitelesítő adatok menüben) nekünk kell bekapcsolnunk.
Emellett Apple telefonokon több extra biztonsági intézkedésre is van lehetőségünk. Az automatikus adattörlés 10 sikertelen belépési kísérlet után törli telefonunk adatait: ez abban esetben lehet hasznos, ha mobilunk illetéktelen kezekbe került. Extrém esetekben pedig ott van a „Zárt mód”, amit akkor érdemes használni, ha úgy érezzük, hogy személy szerint mi vagyunk a célpontja egy fejlett internetes támadásnak.
Ezekkel a megoldásokkal minden eszközünket nagyobb biztonságban tudhatjuk a nyaralás vagy egy céges nyári leállás során. Ha kíváncsiak vagytok egyéb megoldásokra, kövessétek majd sorozatunk későbbi postjait. Addig is ajánljuk magunkat, hiszen a témában korábban írtunk már például jelszómentes titkosításról vagy az MI kibervédelmi alkalmazásáról is.
Ha pedig érdekel, mit teszünk mi az Oppennetworksnél a szolgáltatásaink biztonságossá tétele érdekében, forduljatok kollégáinkhoz bizalommal a +36-1-999-6000 telefonszámon!
Judit
VIPeX felhő alapú call center szolgáltatásunk jogosultságkezelési megoldásai mindenki igényre választ nyújtanak, a kisebb cégektől a több telephellyel működő bonyolult nagyvállalati rendszerekig.
Az Opennetworks átirányítási megoldásai 2025-ben is a legmodernebb ügyfélszolgálati szolgáltatások közé tartoznak a piacon. Hoztunk három példát, amivel bemutatjuk, az egyszerűtől az extrémig hogyan lehetnek megoldás minden helyzetre egy call centerben.
Modern biztonsági rendszer már nem létezik kétfaktoros hitelesítés nélkül, az Ügyfélkapu átalakításával pedig most szélesebb körben is megismerik ezt a kifejezést.
Évindító blogposztunkban megírtuk, mire számítunk 2025-ben a telekommunikáció és a call centerek világában, a felhő alapú megoldások további terjedésétől az AI-mánia mérséklődéséig.
Keress minket, hogy egy online vagy személyes bemutatón egyeztethessük kérdéseidet és azt, hogyan segíthetjük céged fejlődését!
Próbáld ki most milyen egyszerű felépítened a céged számára optimális kommunikációs és ügyfélszolgálati megoldást! 30 napig költségmentes, testre szabott Felhőközpontod akár néhány perc, vagy óra múlva használhatod!